Múlt év végén jelent meg Gál Vilmos Báthory – A korona ára című regénye, amely a fejedelem életének a lengyel trón megszerzéséig tartó szakaszát eleveníti fel. Szórakoztató, izgalmas könyv, amelyet a karanténidőszakban különösen jó olvasni, persze bármikor lebilincselő lehet, már ha el tudunk szakadni a tévésorozatoktól és az internettől. Gál Vilmos a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa, több lengyel tárgyú írása is ismert, s a Báthory is folytatódni fog a lengyel–litván időkkel.
A krimiszerű, fordulatokban gazdag történetet jó arányérzékkel és ritmussal írta meg a szerző. Műfajilag történelmi regény, hiszen szereplőinek egy része valóságos. Ám sok a fikció is, így inkább mesének tekinthető. Mivel a kaland a hangsúlyos, a műfajnak megfelelően hiányzik az alapos jellemábrázolás: a szereplők vagy jó, vagy rossz karakterekként sorakoznak benne. Cserébe van ármány, gyilkosság, csata, szerelem és szex – üdvözlet a kamaszoknak – s némi erkölcsi tanítás. Sőt váratlan csattanót is kapunk, mert a szerző nem fullad ki a végére.
Báthory István 1533-ban született, és ötvenhárom évet élt. 1571-ben lett Erdély ura, 1575-ben a lengyelek királya, majd
a litvánok nagyhercege. Róla és a kor szereplőiről, kultúrájáról alig tudunk valamit. Gondolkodásunkat Mohács és a vereség határozza meg, mert a nemzet bánkódni és borozni akar. Így aztán hiányos a képünk a magyar reneszánszról, erőnk és kultúránk kisugárzásáról például a lengyelek és a litvánok felé. Báthory újkori megítélését jól jelzi zuglói szobrának a sorsa. 1933-ig senkinek nem hiányzott egy ilyen emlékmű. Akkor a Nyáry Albert, Palóczi Edgár, Kemény János, Bevilaqua-Borsody Béla és Miklóssi Ferdinánd Leó vezette Magyar–Lengyel Egyesület elkészíttette. Ám csak Władysław Gomułka látogatásakor, 1958-ban állították fel, ma pedig ingázók és hajléktalanok illemhelye.
Mert ki tartja számon, hogy Báthory Bécsben nevelkedett, és humanista műveltséget szerzett? Hogy nemcsak sikeres hadvezér volt, de uralkodóink közül talán az egyetlen, aki a szobájában tartott hangszeren (virginálon, a zongora ősén) művészien játszott? Hogy kétszer is legyőzte Habsburg Miksát Erdélyért és Lengyelországért, és olyan ruhát adott Rettegett Ivánnak, hogy az oroszok azóta is hazudozni kénytelenek – mondjuk a Wikipédián Jan Matejko Báthory István Pszkov előtt című festménye alatt?
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
De nem csak Trump viselkedése érintette meg, új könyve athéni bemutatóján elárulta, előfordult, hogy sírva fakadt a görögországi gazdasági helyzet miatt.
Az erdőn akkor történhet az emberrel valami lényeges, ha felveszi a tempóját. Erről szól lényegében Végh Attila A belső őserdő című könyve.
Magyar Péter ma és az elmúlt napokban többször is kritizálta a sajtót és nemcsak a kormánypártit.
A Ferencváros vezetőedzője úgy érezte, csapata a fordítás után már nem engedheti ki a kezéből a győzelmet.
